Nem hinnél a szemednek,
ha 10 millió szentjánosbogár
felvilágítaná a Földet, ahogy elaludtam
mert kitöltik a szabad teret
és könycseppeket hagynak mindenhol
azt hinnéd durva vagyok,
de én csak állnék és bámulnék
Szeretném elhitetni magammal,
hogy a Föld bolgyó lassan fordul
nehéz azt mondani, hogy inkább ébren lennék, mikor alszom
mert semmi sem az, aminek látszik
Mert ezer ölelést kapnék
10ezer világító bogártól
ahogy táncolni tanítanak
egy foxtrott a fejem fölött
egy sockhop az ágyam alatt
egy discogömb csak egy szálon függ
Szeretném elhitetni magammal,
hogy a Föld bolgyó lassan fordul
nehéz azt mondani, hogy inkább ébren lennék, mikor alszom
mert semmi sem az, aminek látszik
Amikor elalszom
hagyd nyitva az ajtómat egy nyílásnyira
légyszi' vigyél el innen
mert teljesen álmatlannak érzem magam
légyszi' vigyél el innen
miért fáraszt el a birkák számolása
légyszi' vigyél el innen
Amikor túl fáradt vagyok az alváshoz
a 10millió szentjánosbogárhoz
fura vagyok, mert utálom a viszlátokat
homályosak a szemeim, ahogy búcsúznak
de tudni fogom hol tartózkodnak
ha az álmaim túl bizarrá válnak
mert megmentettem párat és most egy üvegben tartom őket
Szeretném elhitetni magammal,
hogy a Föld bolgyó lassan fordul
nehéz azt mondani, hogy inkább ébren lennék, mikor alszom
mert semmi sem az, aminek látszik
amikor elalszom
Szeretném elhitetni magammal,
hogy a Föld bolgyó lassan fordul
nehéz azt mondani, hogy inkább ébren lennék, mikor alszom
mert semmi sem az, aminek látszik
amikor elalszom
Szeretném elhitetni magammal,
hogy a Föld bolgyó lassan fordul
nehéz azt mondani, hogy inkább ébren lennék, mikor alszom
mert az álmaim a valóságra törnek
